Nem ismert, hogy a Rómer Flóris által 1860-ban „régi római lak”-nak nevezett, a 15–16. század fordulóján épült késő gótikus kisnemesi udvarházat mióta hívják „török ház”-nak vagy „török adószedő házá”-nak. Az 1996-ban megjelent Alsóörs története című monográfia a Mórocza család levéltára alapján feltárta, hogy a faluban a 16–17. században kettős – magyar és török részre való – adóztatás folyt. Alsóörs török földesurai közül ismert egy „Rama” nevű szpáhinak (1557), Yuszuf Divánénak (1570) és Mehmet szpáhinak (17. század második fele) a neve.

A török részre való adózás feladatának teljesítésére a falu roppant találékony módon török bírót választott, akik közül négynek a neve ismert: Kálmán Péteré 1557-ből, Prépost Alberté 1572-ből, Prépost Istváné 1590-ből és Mórocza Ferencé 1675 körül. Veszprém megyében még egy helyről, Felsőgörzsönyből ismert a török bíró.

A magyar írásbeliség történetében rendkívüli ritkaságnak számítanak az alsóörsi török bírók által kiadott oklevelek, melyek a Mórocza család levéltárában találhatóak.

A török bíróság működése nyilvánvalóan kapcsolatban állt a török ház elnevezésével, amelynek a népi magyarázata – a ház turbánszerű kéményéből – tudományos szempontból nem állja meg a helyét, mert az valójában egy hagyma alakú barokk kéményzáródás.

1996-ban nem sikerült kapcsolatba hozni a faluban működő török bírókat a török házzal, 2006-ban azonban sikerrel járt a levéltári kutatás: összeállt a ház tulajdonosainak a 17. századtól a 20. századig tartó lánca. Ezek szerint a ház legkorábbi ismert tulajdonosa – legalább a 17. századtól, de 1675-től a házra vonatkozó oklevelekkel is igazolhatóan – a Prépost család volt. Miután a család férfiágon kihalt, 1701-ben a házba Gál Imre református lelkész és Prépost Katalin gyermekeit iktatták be. A következő tulajdonos Csepreghy Sámuel lett, akinek a felesége Gál Anna volt. A Csepreghyek 1869-ig birtokolták a házat, ekkor Guáth Péter vásárolta meg, s az ő leszármazottjai voltak a lakói a legutóbbi időkig.

Forrás: alsoors.hu